Tiszta vizet öntött a pohárba a román politikus: ezért nem kapja meg az uniós forrásokat Magyarország

Hazánk példájával illusztrálta a helyzetet az Európai Parlament költségvetési főtárgyalója.

Több tagállamban is felmerült, hogy elmossák a határt a polgári és a katonai költségvetés között.
Az uniós országok azt tervezik, hogy a regionális támogatásokból közel 400 milliárd eurót átcsatornáznak a védelmi iparba. Többek között bunkereket és katonai-polgári technológiai létesítményeket hoznának létre ebből a pénzből – tudta meg az Euractiv egy dokumentumból, amelyből az is kiderült, több tagállam is hajlik rá, hogy a szociális és regionális fejlesztésre szánt Kohéziós Alapot védelmi célokra használják fel.
A téma azért is aktuális, mert az Európai Bizottság hamarosan a tagállamok elé terjeszti a következő hétéves költségvetést, ami 2028-ban lép majd életbe.
Brüsszel a kohéziós alapokról szóló rendelet félidős felülvizsgálatát most úgy tűnik, arra fogja felhasználni, hogy pénzt irányítson át a védelmi iparba, csak abban nem egyeztek még meg a tagállamok, mire költség az összeget.
A Bizottság eredeti javaslata az volt, hogy korszerűsítsék a katonai potenciállal rendelkező polgári közlekedési infrastruktúrát. Például olyan hidakra és utakra költsék a pénzt, amelyek elég erősek és nagyok ahhoz, hogy elbírják a tankok súlyát, vagy kifutópályaként szolgáljanak egy F-35-ös harci repülőgép leszállásához.
A tagállamok azonban még ennél is nagyobb hatáskört szeretnének. Lettország például védelmi bunkereket alakítana ki a pénzből, míg Görögország azt szeretné, ha a programba nem csak kettős felhasználású létesítményeket, de kizárólag a katonai használatra kialakított infrastruktúrát is bevonnák.
Szlovákia, ahol jelenleg kórházakat építenek – többek között a hadsereg számára –, azt kéri, hogy az ilyen létesítményekre is el lehessen költeni a kohéziós finanszírozást.
A Bizottság továbbá azt is javasolta, hogy a regionális támogatási pénzeket a fegyvergyártók termelési kapacitásának növelésére használják fel, beleértve a lőszereket, a rakétákat és a légvédelmet is.
Az uniós országoknak még meg kell vitatniuk, módosítaniuk és jóvá hagyniuk a tervezetet. A tervek szerint a Parlament sürgősségi eljárással módosítja a szöveget, így a jogalkotási folyamat több hónappal felgyorsulhat.
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images